Szóval az van, hogy gyarapodtunk. Nem pont most, de most írom be ide. Azután hogy Piper elment, szerettem volna még egy kutyát Borisz mellé. A szomszédságban volt egy Kis Münsterlandi Vizsla, Liza, amolyan utcakutya, aki nagyon sokat sétált velünk, és nagyon megszerettem. Formás, okos kutya volt, és miután sikerült összebarátkozni vele, ami azért 1-2 hónapba beletellett, minden sétánál megjelent, és kérte a jutalomfalatot és a simogatást. Borisszal is jól kijött, simán befogadtam volna, de neki volt gazdája. Utcakutya, és főként ivaros volta miatt esélyes volt, hogy előbb-utóbb lesznek kölykei, és valóban egyszer mikor sétálni indultunk Borisszal láttam is összeragadva egy másik szomszéd Pulijával, Macival.
Kis idő múltán el is kezdett gömbölyödni, bár gazdája ekkor még erősen reménykedett, hogy csak álvemhes ( 🙂 ). De miután közöltem vele, hogy mit láttam, kissé átértékelte a dolgot. Mivel a kölykök sorsa eléggé bizonytalannak tűnt, és így Liza egészsége is, ezért megbeszéltem a gazdájával, hogy nekem mindenféleképpen kell egy kislány. A várható kinézettel kapcsolatban mindenféle elképzelések voltak, mint utóbb kiderült, hibásak. 🙂
Így néz ki egy Kis Münsterlandi :
Továbbra is majdnem minden nap találkoztunk Lizával egyre inkább igényelte a szeretetet, és elképesztően gömbölyödött. Még a szülés előtti napon is kiszaladt megmutatni magát, majd 2022 augusztus 29-én megszült 5 darab egészséges kölyköt. 2 kisfiút, 3 kislányt. Az első pillantásra is látszott, hogy nagyon nem vizsla kinézetűek. 🙂 A gazdája is tanácstalan volt, akárcsak én, de végül eldöntöttem, hogy bevállalok 1 fiút és 2 kislányt, és majd megpróbálok gazdit keresni kettőnek. De végül máshogy alakult, a kanoknak a tulaj kapcsolatain keresztül lett gazdája, így október 30-án fiammal elhoztam a 3 kislányt, ahogy még aznap elneveztük őket : Böbét, Fruzsit, és Lizát.
Az első napokban egy átalakított járókában aludtak, de ez hamarosan tarthatatlanná vált, olyan hiszit csaptak ha nem lehettek velünk, hogy változtatni kellett. Szóval a következő fél évben kiköltöztem a nagyszobai kanapéra, és ott aludtam hol 2, hol 3, hol 4 kutyával egy ágyban. 🙂 Aki nem próbálta, annak fogalma sem lehet mennyire jó ez. Nem kényelmes, lehet nem is egészséges, hanem egyszerűen csak jó.
Nagyon nem kerestem gazdát, nem is tudom hogyan lehet ilyet csinálni hatékonyan, de szép lassan az egyik szomszédnővel kezdett összejönni Böbe, és végül karácsony után elköltözött Terikéhez, akivel azóta is boldogan élnek együtt. Majdnem minden héten jönnek meglátogatni a tesókat, ilyenkor eléggé nagy szaladgálás szokott lenni.
Tehát azóta 3 kutyánk van, akik szerencsére rosszak mint az ördög. Három kutya, három egészen különböző jellem. A kívülállónak három Puli. Ja, mert végül olyan kinézetük lett. Gyönyörű Puli szőr, alapvetően Puli jellemvonások ( ugatás+++ 🙂 ), de a szőr alatt én látom rajtuk az anyukájukat, ha már élőben nem láthatom, mert Lizát nem sokkal azután, hogy elhoztam a kölyköket, ellopták. Rettenetesen sajnálom, még egy év múltán is be szoktam nézni az udvarukra, hátha kiszalad, de azt hiszem nem lesz már meg. Szerencsére nekem, nekünk már ott van a három hömpöly, Borisz, és a két ViPuli, Liza és Fruzsi. „The tres delinquentes.”
A fotón a három tesó látható pár hónapos korukban.
